Az emelkedő infláció és a korábbinál magasabb hozamkörnyezet biztosítási piacra gyakorolt hatásairól volt szó a Portfolio mai Biztosítás 2022 konferenciájának második szekciójában, amelyet Kuruc Péter, az EY szakértője moderált.

Mennyire gyűrűzött be az infláció a biztosítói működésbe?

A panelbeszélgetés egyik fontos kérdése volt az infláció hatása a biztosítókra. Czene Árpád (NN) szerint az életbiztosítókat kevésbé érinti az infláció, mint a nem-életbiztosítási üzletágakat, ugyanakkor van hatása a költségekre, emellett azonban rengeteg lehetőséget is jelent a bevételek növelésére. Malicskó Gábor (Allianz) szerint nagyon érződik az infláció a működésükben, többek között a kárinfláción (pl. az építőiparban) és a munkaerő-költségeken keresztül, utóbbi esetében egy megtartási kockázat is jelentkezik az infláció közvetett hatásaként. Szombat Tamás (Aegon) szerint a lakossági termékeknél komolyan be vannak korlátozva a biztosítók abban, hogy mennyire érvényesíthetik az inflációt a díjakban. Ő elsősorban a kárinflációban látja a kockázatot, ami az építőiparban, a gépjármű- és az energiaárakban is jelentősen érvényesül.

Mely biztosítások drágulhatnak a leginkább?

Szombat Tamás (Aegon) szerint a vállalati vagyonbiztosításoknál van a legtávolabb a díj a valós helyzettől, a lakásbiztosításokan van tartalék, a kgfb-piacon pedig egy cunami előtt állhatunk, hiszen az alacsonyabb kárgyakoriság egy átmeneti jelenség. Malicskó Gábor (Allianz) a felelősségbiztosítási oldalon lát potenciált, de az inflációnak nincs akkora katartikus ereje, mint pl. a vörösiszap-katasztrófának. Az alulbiztosítottság nyilvánvaló mind a vállalati, mind a lakossági oldalon, az építőipari infláció szinte garantálja azt, hogy tűz esetén az ügyfelek nagy része csak a helyreállítási költségek egy részére kap kártérítést.

Nem az inflációtól kell félniük a biztosítóknak, hanem ami utána jön

Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense előadásában többek között arról beszélt, hogy a pandémia és kezdetben a háború is pozitívan hat az inflációra, mindkettő az infláció növekedése irányába mutat. A jegybankok a reálkamatok emelésével reagálnak erre általában. Példaként a 70-es évek Amerikáját hozta fel, az ekkora inflációemelkedés nyomán a nominális kamatok 20% fölé emelkedtek. Az életbiztosításokra költött összeg a nyolcvanas évekig nőtt.

Az inflációs időszakban a biztosítók kevesebb állampapírt tartottak azok kisebb attraktivitása miatt, a részvények körében azonban felértékelődtek az inflációálló cégek részvényei, és az ingatlanok is kedvező befektetésnek számítottak. Ténylegesen jó befektetés a mezőgazdasági területek finanszírozása, az ezekbe történő befektetés volt. Összességében a biztosítók számára nem volt kedvezőtlen időszak a magas infláció korszaka, a bevételeik és az eredményességük is jelentősen emelkedett. Az infláció leküzdése utáni időszak vált igazán nehézzé a biztosítók számára, ekkor nőtt ugyanis a csődráta a szektorban.